Néhány alapelv a Wikipédia szócikk megírásához
A magyar Wikipédia pszichológiai szócikkeinek egy jelentős részét az SZTE és az ELTE pszichológus hallgatói készítették. Az alábbiakban egy gyorsan használható leírást találtok a szócikkek készítéséhez és szerkesztéséhez.
Szócikk írása kurzuskövetelményként
Ha kurzuskövetelményként készítesz új szócikket vagy egészítesz ki már meglévőt, akkor az alábbi menetet követjük:
Téma kiválasztása
Mielőtt elkezdenéd csinálni, egyeztess velem, hogy melyik szócikket választod. Ezzel azt tudjuk megelőzni, hogy többen dolgozzatok egymás tudta nélkül ugyanazon az anyagon. Dolgozhattok többen is egy szócikken, csak akkor osszátok fel független részekre.
Első változat elkészítése
Írd meg a szócikket. Ha korábbi szócikket egészítesz ki, akkor másold az eredeti szöveget egy szövegszerkesztőbe, és használd a változás követést, hogy könnyebb legyen megtalálni a módosításokat. A Writerben a változás követés az Edit > Changes > Record paranccsal kapcsolható be.
Olyan szövegek állíts össze, amit te magad is értesz. Képzeld el, hogy a saját szövegedből vizsgáznod kellene, és vajon te értenéd-e, hogy mit írtál oda, ha a vizsgáztató ennek a jelentésére kérdez rá. Illetve képzeld el, hogy egy másik szakon lévő barátod elolvassa a szöveget - vajon ő értené?
Ha kész a szócikk, akkor küldd el nekem, és átnézem a szöveget.
Módosítások, javítások
A szövegbe módosítási, pontosítási, stilisztikai javaslatokat helyezek.
Ha sok vagy a tartalmat lényegileg érintő változásokat javaslok, akkor a javítást szövegszerkesztőben változáskövetéssel végezd, és a módosított szöveget újra küldd el nekem.
Ha valamelyik javaslatommal nem értesz egyet, akkor indokold meg, hogy miért gondolsz más megoldást jobbnak.
Ha csak kisebb módosítási javaslatok vannak, akkor jöhet a nyilvánossá tétel.
Nyilvánossá tétel
Ha a javításra javasolt szövegrészeket módosítottad, akkor töltsd fel a szócikket a Wikipédiára. Küldd el a kész szócikk linkjét nekem.
Mutogasd a szócikket a barátoknak és a családnak! ;)
Szócikk összeállítása
Fordítás
Ha a szócikket az angol vagy más nyelvű Wikipédia szócikk alapján csinálod, akkor nyugodtan eltérhetsz az eredeti szövegtől, ha pontosabban vagy érthetőbben írnád meg a saját változatodat.
A fordítéshoz használhatsz gépi fordítót, mint pl. a DeepL vagy a Google Translate. A gép által fordított mondatokat nézd át alaposan, és módosítsd, ahol nyelvileg helytelen, vagy a tartalom pontatlan. Gépi fordításnál különösen fontos, hogy ellenőrizd, hogy te magad érted-e az adott mondatot, le tudnál-e pl. vizsgázni az anyagból.
Fordítás esetén a szócikk végén használhatsz egy sablont: {{fordítás|en|eredeti szócikk címe}}. További információ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Ford%C3%ADt%C3%A1s
Definíció
A szócikk egy rövid, egymondatos definícióval kezdődjön, ahol a címszó félkövérrel van kiemelve. A Wikipédia jelölőnyelvét használva három aposztróf a szó előtt és mögött, pl.: A ’’’szócikk’’’ egy szót magyaráz meg.
Kutatók nevei
A kutatók neveit első alkalommal teljesen írjátok ki. Például nem elég csak annyit írni, hogy Baddeley, hanem legalább az első említésnél írjátok ki teljesen, hogy Alan Baddeley. Ez azért fontos, hogy a kutatóra mutató linket könnyen el lehessen később készíteni.
Hivatkozás a forrásokra
Ha nem fordítást, hanem saját összeállítást készítesz, akkor mindig hivatkozz a forrásokra. Elsősorban összefoglalókat használj: review cikkeket, tankönyveket, stb. A hivatkozásokról hasznos további információt találhatsz itt: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Classroom_handout_-_Citing_sources_on_Wikipedia.pdf és itt: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Editing_Wikipedia_articles_on_psychology.pdf
Wikipédia szócikk feltöltése
Regisztráció
Wikipédia szócikket regisztráció nélkül is feltölthetsz vagy módosíthatsz, ám a regisztrálásnak van néhány előnye. Például egyszerűbben igazolhatod, hogy a szócikket te töltötted fel, ha például az önéletrajzodban hivatkozni szeretnél erre. További előnyökről itt olvashatsz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Hogyan_jelentkezz_be
A nyitóoldal tetején kattints a „Bejelentkezés” pontra, majd a megjelenő oldalon az „Itt regisztrálhatsz” linkre.
Új oldal létrehozása
Az egyik módja, hogy írd be a böngésződ címsorába:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Valami
Ahol az utolsó szó a létrehozandó címszó.
További módszereket és tartalmi megfontolásokat találsz itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Hogyan_írj_új_lapot
Oldal elkészítése
Írd be a szöveget és formázd meg (lásd lentebb a formázást).
Az „Előnézet megtekintése” gomb megnyomásával megnézheted, hogy hogyan fog kinézni az olvasók számára. Ha készen van az oldal, nyomd meg a „Lap mentése” gombot.
Létező oldalak módosítása
A szócikknél az oldal tetején kattints a „szerkesztés” linkre, majd az előző pontnak megfelelően módosítsd a szöveget.
A szerkesztésről további részletek itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Az_első_lépések és http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Segítség
Formázás
Ez a fejezet a Wikipédia forrásszöveg szerkesztési módjára vonatkozik. Azonban ha a vizuális szerkesztést választod, akkor nem lesz ezekre a leírás részekre szükséged.
Fejezetcímek
A fejezetcímeket az egyenlőség jel használatával tudod jelölni.
== Legfelső szintű fejezetcím ==
=== Második szintű fejezetcím ===
==== Harmadik szintű fejezetcím ====
További információ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Hogyan_szerkessz_lapokat%3F
Felsorolások
Ha pontokba szeretnéd szedni a mondandód, akkor csillaggal jelöld azokat. Alpontokhoz eggyel több csillagot használj.
* első pont
* második pont
** első alpont
** második alpont
* stb.
Ha automatikus sorszámozást szeretnél használni, akkor a kettős keresztet használd:
# első pont
# második pont
# harmadik pont
További információ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Hogyan_szerkessz_lapokat%3F
Hivatkozások a Wikipédia más szócikkeire
Ha azt akarod, hogy a szövegedben egyes szavak hivatkozásokként más szócikkekre mutassanak, akkor az adott szót tedd kettős szögletes zárójelbe. Pl. [[orr]].
Ha egy szó ragozott alakban szerepel, míg a szócikk ragozatlan (természetesen), akkor a ragot hagyjuk ki a zárójelből, pl. [[orr]]ba.
Ha ez nem megoldható, akkor a zárójelen belül adjuk meg a ragozott és a ragozatlan alakot is. Pl. a [[ló|lovak]] esetében a szövegben a lovak szó fog megjelenni, ám a hivatkozás a ló szócikkre mutat.
Olyan szócikkekre is hivatkozhatsz, ami még nincs megírva. Ezek a linkek pirosak lesznek (míg a többi kék). Ezzel azt is jelzed, hogy melyik szavakat tartod fontosnak, hogy szócikkeket készítsenek belőle.
További információ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Hogyan_használd_a_hivatkozásokat
Képek
A legegyszerűbb, ha képet a Wikimedia Commons-ban keresel: http://commons.wikimedia.org/wiki/Kezdőlap. A kiválasztott képnek van egy neve, pl. Arnisee Lake.jpg. A szövegbe rakd be a következő formátumú hivatkozást:
[[Kép: Arnisee Lake.jpg |thumb|right|Az Arnisee tó Svájcban]]
A Kép szó után először a kép neve szerepel, utána az, hogy kicsinyítve jelenjen meg (thumb), majd az, hogy jobb oldalra kerüljön a kép, végül pedig a kép aláírása.
Ha ti töltötök fel képet, akkor ügyeljetek a kép copyrightjára. Ökölszabályként vagy 70 évvel ezelőtti képet használjatok, vagy olyat, amit ti magatok készítettetek.
További információ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Képhasználati_irányelvek
Kategorizálás
A szócikkeket praktikus kategóriába tenni. A kategóriákat, amelybe a szócikk tartozik, a szócikkek alján találhatod. A szócikket úgy sorolhatod kategóriába, hogy a szócikk végére tegyük be a kategóriát ilyen módon: [[Kategória:Kategória neve]]. Pl. ha az Észlelés kategóriába akarjuk berakni, akkor [[Kategória:Észlelés]]. Olyan kategória nevet válassz, ami már létezik.
Egy szó több kategóriába is tartozhat, de ennek összetett szabályozói vannak, amiről itt olvashatsz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Hogyan_használd_a_kategóriákat. Ha nem akarsz ebbe belebonyolódni, akkor egy kategóriába tedd be a szócikket, méghozzá abba, amelyikbe szerinted leginkább illik.
Interwikik
A szócikkeknél a jobb oldali menü végén láthatsz egy „Más nyelveken” menüt, ami felsorolja, hogy az adott szócikk milyen más nyelveken érhető még el. Ezt a következőképpen adhatod meg.
Az angol Wikipédián (http://en.wikipedia.org/wiki/Main_Page ) keress rá a szó angol megfelelőjére.
A magyar szócikkhez a kategória megjelölés után írd be a következőt: [[en:Szócikk angol neve]]. Pl. a Szem angol megfelelője az Eye, vagyis írd be az [[en:Eye]] bejegyzést.
Az angol szócikken kattints a Szerkesztés (Edit this page) fülre, majd keresd meg a szócikk végén található Interwiki hivatkozásokat, és azokat másold át a magyar szócikk angol Interwiki hivatkozása után.
Ez azt is jelenti, hogy az Interwikik sorrendje: először jön az angol, majd utána a többi nyelv abc sorrendben. Az angol szócikkben a nyelvek abc sorrendben vannak, tehát azzal már nincs dolgod.
Ha nem találod, akkor valószínűleg nincs más nyelveken az adott szócikk. Esetleg rákereshetsz más nyelveken, de csak akkor tedd, ha valóban beszéled a nyelvet. Ne tegyél fel olyan interwikit, amelyik nem létezik!
Kipróbálás
Ha mindezeket előbb ki szeretnéd próbálni, akkor mindenféle következmény nélkül használhatod a Homokozót: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Homokozó
További részletek
A pszichológiai témájú szócikkekről hasznos forrás ez az összeállítás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Editing_Wikipedia_articles_on_psychology.pdf
A szerkesztésről további részletek itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Az_első_lépések és http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Segítség
Néhány korábbi munka
Az alábbiakban néhány korábbi kurzus során elkészített vagy bővített Wikipédia szócikk található.
Adatelemzés és statisztika
Adatelemzés és statisztika, 2024 ősz
Bootstrapping, Will Rogers jelenség, Metaanalízis, Hőtérkép, Függő és független változó
Adatelemzés és statisztika, 2020 ősz
Adatvizualizáció, Kohorsz vizsgálat, A lineáris regresszió alkalmazásának feltételei, Cohen-féle kappa, Hatásnagyság, Hamis felfedezési arány
Adatelemzés és statisztika, 2019 ősz
Statisztikai mintavétel, Hibák és reziduálisok, Bayesiánus statisztika, Statisztikai szignifikancia, Területi statisztika
Adatelemzés és statisztika, 2017 ősz
Megítélők közötti megbízhatóság, F-teszt, Levene-teszt, Publikációs torzítás
Adatelemzés és statisztika, 2015 tavasz
Adatelemzés és statisztika, 2013 ősz
A statisztika helytelen használata, Feltáró faktorelemzés, Ellenőrző faktorelemzés, Mintavételi hiba, Lineáris diszkriminancia-analízis
Numerikus megismerés
Numerikus megismerés és fejlődése, 2012 ősz
Numerikus képességek Down-szindrómásoknál, Állatok numerikus képességei
Numerikus megismerés és fejlődése, 2010 ősz
Stanislas Dehaene, Numerikus képességek idegrendszeri alapjai, McCloskey folyamatorientált modellje, Amos Tversky, Nemi különbségek a matematikai gondolkodásban, Anguláris gyrus,Számjelölő rendszerek, Szerzett számolási zavarok, George Lakoff, Genetikai rendellenességek numerikus zavarai, Brian Butterworth, David Orme Tall, Daniel Kahneman, Matematikai szorongás, David Geary, NUCALC diszkalkulia teszt, Adaptív stratégiaválasztási modell, Szerzett számolási zavarok, Biológiailag elsődleges matematikai képességek, Biológiailag másodlagos matematikai képességek, A számok használatának gyakorisága
Fejezetek a numerikus megismerés területéről, 2010 tavasz
Piaget számfogalma, A számolás fejlődése gyerekeknél, Csecsemők számérzéke, Szubitizáció, Analóg mennyiség rendszer, Párosság reprezentációja, Hármas kód modell, Számnevek, Számossági adaptációs hatás, A számérzék idegrendszeri alapjai, Diszkalkulia tesztek
Agyi képalkotó eljárások
Agyi képalkotó eljárások, 2016 tavasz
Mágneses rezonancia neurográfia, Alzheimer-kór Neuroképalkotási Kezdeményezés
Agyi képalkotó eljárások, 2014 tavasz
Kognitív idegtudomány, Intelligencia mérése agyi képalkotó eljárásokkal
Agyi képalkotó eljárások, 2010 ősz
LORETA eljárás, Anatómiai atlaszok, Voxel alapú morfometria, Voxel
Agyi képalkotó eljárások, 2010 tavasz
Magnetoenkefalográfia, PET, Elektroenkefalgráfia, SPECT, Funkcionális közeli infravörös spektroszkópia, Transzkraniális mágneses stimuláció, Diffúziós tenzor képalkotás, Mire alkalmas és mire nem alkalmas az fMRI?
Agyi képalkotó eljárások, 2008 ősz
Orvosi képalkotás, Agyi képalkotás, MRI, Strukturális MRI, Funkcionális MRI